Fájdalmas február

Nos a február nem úgy sikerült, ahogy terveztem... Sokaktól hallom, hogy nehéz hónap volt ez, nem tudom, mi miatt (balszerencse, bolygóállások, fekete macska, hétfők - mindenki válasszon ízlése szerint), de ilyen lett. Bronco lesérült egy patatályoggal, ami nehezen szakadt fel, de most már gyógyul. Jessie is összeszedett egy múló sérülést, ami nem komoly, viszont még egy kicsit várnom kell a versenyfelkészülés elkezdésével. (Zárójelben jegyzem meg, hogy parádésan képviseli a westernló fajták nyugodt viselkedését, nagyon jól viseli a boxfogságot, teljesen kezelhető, a napi séták alkalmával semmi ugrabugra nincsen, pedig nyilvánvalóan kevesebbet mozog, mint amennyire igénye lenne.)

És mindezek közepette el kellett altatnom az idős lovacskámat, Miss Ty-t, mert nagyon beteg volt már. Hiányzik...

Kis kapaszkodót jelentett a március elsejére tervezett Nyeregcsere workshop, de mivel mindkét résztvevő lovam kényszerpihenőn van, illetve a jelentkezők többsége lebetegedett (remélem, már meggyógyultak), el kellett halasztani. Ha lovacskáim összeszedték magukat, új időpontot keresünk az eseménynek.

Addig is dolgozom a két ügyesedő fiatal lovammal, meg vakargatom mindenkiről a vedlésnek indult téli szőrt - szigorúan figyelve a szélirányra :)